Alison Weir - Aragóniai Katalin (Hat Tudor királyné 1.)
"Én vagyok az igazi királyné, és a pápa Krisztus igazi örököse!...Soha nem fogom elhagyni a királyné címet, hanem halálomig megtartom. A király felesége, nem az alattvalója vagyok, és ezért rám nem vonatkoznak a parlamentjének törvényei...
Királyné vagyok, és királynéként fogok meghalni!"

Könyvadatok:
Kiadó: Művelt nép
Oldalak száma: 766
Fordító: N. Kiss Zsuzsa, Sillár Emőke
ISBN: 9786155760532
Műfaj: történelmi
Fülszöveg:
Alison Weil a Hat Tudor Királyné sorozatát VIII. Henrik első feleségével, Aragóniai Katalinnal kezdi. Az igazi királynő alcím szerintem mindenki számára egyértelmű utalással mutat anglia egyik legnevezetesebb királyának uralkodói éveire.
"- Ön a király alattvalójának nevez? - kiáltott fel Katalin. - Akkor az alattvalója voltam, amikor feleségül vett. De ha azt mondja, hogy nem vagyok a felesége, akkor nem vagyok az alattvalója sem! Nem úgy jöttem ebbe a birodalomba, mint valami árucikk, hanem mint a törvényes felesége - nem mint egy alattvaló, hogy az uralma alatt éljek. Cselekedtem egy kevés jót Angliának, és nem szívesen tennék bármit, ami a kárára szolgál. De ha engednék az önök rábeszéléseinek, meg kéne rágalmaznom magamat, és be kéne vallanom, hogy a király szeretője voltam - és ezt soha nem fogom megtenni!"
Katalin karakterét rendkívüli érzékenységgel ábrázolja és egy szorongó és honvággyal teli hercegnőből lett elszánt, koncentrált és erős királynői jellemet mutat be. Katalin érettségét és személyiségének fejlődését lapról lapra egyre jobban érezhetjük, amelyet az ismert törtelmi tények mellett a nagy részletességel bemutatott udvari élet mindannapi kihívásai is gazdagítanak. Hitelességét e tényekre alapozva rendkívül szembetűnik az írónő által végzett komoly kutatómunka.
"- Ön az én igaz szerelmem, Katalin!- folytatta Henrik ellenállhatatlan kisfiús lelkesedéssel.- Senki mást nem akarok. Mondjon igent. Mondja, hogy az enyém lesz!
Igaz lehet ez? Ez a csodálatos, ragyogó arcú fiatalember, ez az Adonisz - mert a természet többel biztos nem ékesíthette volna fel - még mindig feleségül akarta venni?
- Igen! - válaszolta a hercegnő boldog könnyek közt."
Szeretném azt írni, hogy nem volt szimpatikus Henrik viselkedése, és teljesen megvetendő, aminek kitette Katalint. Ez a könyv azonban egyáltalán nem ezt az érzést kelti az olvasóból. Csakúgy, mint Katalint, minket is levesz a lábunkról, - és mintha nem ismernénk a tényeket -, mi is a boldog befejezésről álmodozunk. Az egymás után meghalt gyerekek, a kudarcok, amelyeket együtt éltek át igazán belsőséges viszonyról árulkodnak, még is ez az ok, amiért Henrik elfordul Katalintól. Egyetlen életben maradt kislányuk, Mária rajongva imádja apját, és Henriket is teljesen elvarázsolja lánya bája, azonban fiú örökös nélkül kudarcnak vallja házasságát.
Megtagadja vallását, és új feleséget és egyben királynét választ maga mellé. Katalin mindvégig reménykedik, hogy Henrik észhez tér, szerelme nem szűnik meg a férfi iránt, és nem hajlandó elfogadni, hogy félreállították. Minden próbálkozása ellenére teljesen elhidegül tőle Henrik, de a lánya érdekeit szem előtt tartva nem enged elhatározásaiból. Élete utolsó évei szomorúsággal, betegséggel és magányossággal telnek. Lénye még mindig él a nép szeretetében, ám miután Henriket végleg kitagadja a pápa, a túlélés érdekében nem marad más a nép számára, mint a behódolás.
"- A bíboros megőrült! - bődült el Henrik. - Istenemre, hogy merészel prédikálni nekem? Attól fél, hogy ezzel a betegséggel Isten a haragját nyilvánítja ki, ezért teljes lelkiismeretével könyörög nekem, hogy mondjak le minden válással kapcsolatos gondolatról. Talán elfelejtette, hogy nekem is van lelkiiismeretem? Hol volt az elmúlt évben? Vagy fölöslegesen téptem a számat?....Ez, és ezt mindenki jól jegyezze meg, az az ember, aki Anna úrhölgy dícséretét zengte a pápának, az az ember megesküdött, hogy Annát a királynémmá teszi. Nem, Kata, ne nézzen így rám. Ez most már csak idő kérdése, és a legjobb, ha hozzászokik. Istenemre, Anna az enyém lesz! És esküszöm, ezer Wolseyt adnék egyetlen Boleyn Annáért. Istenen kívül senki más nem veheti őt el tőlem!"
"Szeretem a férjemet, bármit is tesz velem, és ez a legrosszabb csapás, amelyet rám mért. Elvette tőlem a lányomat, nem érti meg a fájdalmamat. Ismét úgy érzem, hogy büntet. Nem adtam neki fiút, euért megfoszt azoktól a dolgoktól, amelyek értelmet adnak az életemnek: egyetlen gyermekemtől, a testétől, a szövetségtől, amely oly sokat jelentett nekem, és a büszkeségemtől. És mégis, továbbra is szeretem."
Aki szereti a történelmi regényeket, vagy a szerelemmel és intrikákkal teli sztorikat, annak mindenképp ajánlanám ezt a kevésbé ismert könyvsorozatot. Habár még csak az első részt volt szerencsém elolvasni, nem kérdés, hogy alig várom, hogy megismerkedhessek a király rögeszméjével, Boleyn Annával.