Anna Todd - Miután összecsaptunk

"...hálás vagyok ezért a gyötrelemért, mert arra a következtetésre jutok, hogy a fájdalom megváltoztat és olyan erőssé tehet, hogy a végén már nincs is szükségünk a hitre.
Csak önnmagunkra van szükségünk.
Ezért erősnek kell lenni és nem hagyni, hogy a fájdalom bármire rávegyen vagy bármitől visszatartson..."

Anna Todd nagysikerű és immár filmvásznon is megjelenő Miután című sorozatának a második kötete, a  Miután összecsaptunk percre pontosan ott veszi fel a történet fonalát, ahol a az előző rész véget ért. 

"- Nem tudom tovább folytatni. Megbíztam benned, Hardin. Minden porcikámmal bíztam benned, szerettelek, de te egész idő alatt aljas módon kihasználtál. Van fogalmad róla, milyen érzés ez? Milyen lehet rádöbbenni, hogy a hátam mögött mindenki kinevetett és kigúnyolt, beleértve azt a személyt is, akiben feltétel nélkül megbíztam?
- Tudom, Tessa, tudom. És megint csak azt mondom, hogy nagyon sajnálom. Fogalmam sincs mi ütött belém, amikor felvetettem azt a fogadást. Azt hittem könnyű lesz... - magyarázta remegő kézzel. - Azt hittem, hogy lefekszel velem, aztán annyi...vége van. De te olyan...akaratos és különleges voltál... Egy idő után azon kaptam magam, hogy csak te jársz a fejemben."

Hardin igyekszik nyíltan beszélni az érzéseiről, de Tessa semmit nem tud már elhinni neki. A hazugságok és a csalódások sokasága túl mélyre ásta magát a lelkében, és habár az eszével tudja, hogy közöttük már mindennek vége, a szíve folyamatosan reménykedik. Igyekszik összeszedni magát, és a főnöke miután felkéri, hogy tartson velük Seattle-be egy üzleti konferenciára kicsit fel is lélegzik. Végre kiszakad a nyomasztó és magányos környezetből. Azonban minden igyekezete ellenére nem tud megszabadulni az érzéseitől. Hardin hajnalban megjelenik a hotelszobájában és Tessában elszabadulnak az indulatok. A közös éjszaka reményt kelt Hardinban, viszont a másnap reggel újra veszekedésbe torkollik. Tehetetlenségében mostohatestvéréhez, Landonhoz fordul tanácsért. 

" - Szerinted Tessa szeret engem? - szegezem neki a kérdést, mert tudnom kell a választ.
Landon hirtelen elkomolyodik, és felkapja a fejét.
-Nem tudom... - Nagyon rosszul hazudik, állapítom meg.
- Mondd el! Ha valaki, akkor te tudod.
- Szeret téged. De az árulásod után meg van győződve arról, hogy te sosem szeretted - magyarázza Landon.
Megint összeszorul a szívem, pedig már eddig is eleget szenvedtem. Még mindig nem hiszem el, hogy Landon segítségét kérem, de egyszerűen szükségem van rá. - Mit tegyek most? Segítenél nekem?
- Nem tudom... - Kételkedve néz rám, de észreveszi a kétségbeesésemet. - Megpróbálhatok beszélni vele. "

Tessa születésnapja és a karácsony közeledte még inkább kilátástalan helyzetbe hozza a lányt, mert nincs hová mennie. Így úgy dönt, hogy a motelben marad, majd amint Hardin elutazott az anyjához Londonba, visszamegy a lakásukba és ott tölti az ünnepet. A tervébe csak egy aprócska hiba csúszik: Hardin mégse utazik el, hanem az édesanyja látogatja meg. Miután tudatosul benne, hogy a nő semmit nem tud a történtekről, belemegy, hogy eljátssza, hogy még mindig együtt vannak. Hardint viszont ez még jobban megőrjíti és teljesen összetörik. Tessa belefárad az érzelmei elrejtésébe és utat enged azoknak. Nehezen, de megbocsát Hardinnak. 

"- Veled akarok lenni. Szeretnék mindent elfelejteni, de félek, hogy megbánok. Nem akarom, hogy olyan lánynak tartsanak, akivel bármit meglehet tenni, mert eltűri.
Közelebb hajolok hozzá.
- Ki? Ki tartana olyan lánynak?
- Mindenki. Az anyám, a barátaid ... te.
Tudtam, hogy erről van szó. Inkább az aggasztja, hogy mit kéne tennie, és nem azzal foglalkozik, hogy mit akar tenni. - Ne gondolj senki másra! Ki nem tolja le, mit gondolnak mások? Most az egyszer csak arra gondolj, hogy mi a te akaratod, és mi tesz boldoggá.
Tessa rám emeli hatalmas, gyönyörű, könnyes szemét.
- Te... - vallja be, mire repesni kezd a szívem. - Elegem van, hogy mindent magamba fojtok. Belefáradtam, hogy nem mondom ki, amit akarok - teszi hozzá."

Hardin nem tudja elengedni a démonokat, amelyekkel azóta küzd, hogy az apja elhagyta őket. A közös családi találkozón, ahol az anyja és az apja 10 év után először találkoznak botrányba fullad. Csak úgy, mint a közös szilveszteri éjszaka. Hiába igyekeznek megoldani a problémáikat, mindig ugyanoda lyukadnak ki. A meg nem beszélt félreértések, az elhamarkodott döntések Hardin agresszív viselkedéséhez vezetnek. Tehetetlenségét és dühét rombolásban éli ki. Rendszerint vagy összetör valamit vagy összever valakit, Tessa pedig sír.  

A fő konflikus ebben a részben is Hardin túlzott zárkózottságából bontakozik ki. Elhamarkodott és nem túl logikusan átgondolt tette Tessát egy balesetbe taszítja, amit ezúttal nem pár napos szakítás követ.

"- Nem vagyok közömbös. Csak elegem van, mert mindig azt várom, hogy valami rohadt dolog történik. Vidáman dicsekedtél a tökéletes szerelmi életeddel, az önfeláldozásról papoltál, bla-bla-bla... Aztán Tess az ő nevét suttogta álmában. - Hátrahajtom a fejemet, és egy pillanatig a plafont nézem, mert mindig eszembe jut a jelenet.
- Kinek a nevét? - csodálkozik Landon.
- Zedét. Álmában az ő nevét mondta. Kristálytisztán, érthetően, mintha azt szeretné, hogy inkább ő legyen vele, mint én.
- Álmában? - kérdezi, és érzem a gúnyt a hangjában.
- Igen. Akár aludt, akár nem, az ő nevét mondta az enyém helyett.
Landon megcsóválja a fejét.
- Nem fogod fel, milyen nevetséges vagy? Tessa álmában kimondta Zed nevét, erre elrohansz itthonról, és leiszod magad? A bolhából elefántot csináltál Hardin."

Hardin végül összeszedi magát és elkezd harcolni Tessáért. Tessa a munkahelyén átkéreti magát a kiadó seattlei új irodájába, ezzel remélve, hogy új életet kezdhet.  Igyekszik magában lezárni a múltat, de persze a szívére hallgat, a józan esze helyett. Tudja, hogy a kapcsolatuk fő problémája, hogy elhamarkodott következtetések után csak kiabálnak egymással, és valójában sose hallgatják meg egymást elsőnek.  Hardin minden igyekezete ellenére a közjátékok ellene vannak. Mindketten belefáradtak a harcba, és szeretnék megoldani a problémát, ami a legfontosabb egy kapcsolatban, még ha az romboló is. Tessa beismeri, hogy makacssága nem segít megoldani a problémáikat, és az sem, hogy mindig a legrosszabbat feltételezi a fiúról. 

"- Szeretlek téged... Mindig is szerettelek - nyugtatom meg. - De ennél többre van szükség, Hardin. A szerelem nem győz le mindent, ahogy a filmek meg a regének sugallják. Mindig bonyodalmak támadnak, és ezek legyőzik a szerelmet, amit irántad érzek.
- Tudom. A dolgok komplikáltak, de nem lesz mindig így. Egy napig sem bírjuk ki vita vagy veszekedés nélkül, duzzogunk, mint az ötévesek, haragunkban ostobaságokat csinálunk, és sértéseket vágunk egymás fejéhez. Tény, hogy olyasmit is túlreagálunk, aminek nem kéne bonyolultnak lennie, de majd megoldjuk valahogy."

Hardinnak nagyon nehéz túllépnie a régi rossz szokásain, elég idegen számára kedvesnek és megértőnek lenni. Nem rest segítséget kérni, ami mindenképp a személyiségének a fejlődésére utal. Tessának tett ígéretét viszont újra meg kell szegnie. Féltékenységi dühkitörése fogdába juttatja, de Tessa jól kezeli a helyzetet és próbálja megérteni Hardin okait. Felismeri, hogy makacssága sokat ront a helyzeten, ezért igyekszik a hibáit a kapcsolatuk javára felhasználni és először meghallgatni a fiú érveit.

Tessa személyisége sokkal magabiztosabb lett az előző részhez képest, és Hardin is kezdi megtalálni a számára helyes utat, habár nagyon sok démonja van még, amellyel meg kell küzdenie. Minden nézeteltérésük ellenére igyekeznek jobb emberré válni, hogy közösen boldogok lehessenek. Tessa elhamarkodott ítélethozatala és Hardin hirtelen haragja nagyon rossz kombinációt eredményez, amelyre ők maguk is rádöbbennek. Hardin nem tudja elengedni Tessa iránt érzett ragaszkodását, sokszor próbálja irányítani, és befolyásolni. Sokat kell még dolgozniuk, hogy kiegyensúlyozott kapcsolatban élhessenek, de mind a ketten hajlandóak harcolni érte.