Mary E. Pearson - Tolvajok tánca
"Néha addig kell kimondani, ami a szíveden ül, amíg teheted, mert talán nem lesz rá később esélyed."
Könyvadatok:
Kiadó: GABO
Oldalak száma: 498
Fordító: Miks-Rédai Viktória
ISBN: 9789634067894
Műfaj: fantasy, disztópia
Fülszöveg:
A Ballengerek családja nemzedékek óta él a törvényen kívül, azt állítva, hogy az ő nemzetségük a legősibb a Fennmaradottak közül. Az új családfő hatalmát azonban belső hatalmi harcok és külső fenyegetések kezdik ki.
A vendai királynő három ifjú nőt, elit testőrsége tagjait küldi a Ballengerek fészkébe, hogy színe elé hurcoljanak egy árulót. A kis csapatot egy legendás tolvaj vezeti, aki élete legnehezebb feladatára készül.
Amikor a törvényen kívüli vezér és a tolvaj találkoznak, macska-egér játék veszi kezdetét, amelyben mindketten titkokat őriznek és próbálnak feltárni - mit sem tudva arról, hogy a legsötétebb titok mind közül az egész kontinens jövőjét veszélyezteti.
A Fennmaradottak krónikája, mely Az árulás csókjával vette kezdetét, most a kontinens új szegletébe vezet el, már megszeretett régi és lebilincselően izgalmas új szereplők közé.
A tolvajok tánca, Mary E. Pearson egy új fantasy regénysorozata, amely a Fennmaradottak Krónikái világában játszódik. Nagyon szerettem az utóbb említett sorozatát, így izgatottan vágtam bele ebbe az új kalandba.
(Elsőnek is felmerülhet az a kérdés, hogy mégis miért választottam egy narancsfaágat háttérnek? Nem illik ide (még én szerintem sem), azonban, ha elolvasod a könyvet, azonnal rá fogsz jönni, és én se tudnék jobbat elképzelni már, csakis ezt. )"- Kínos, nem? - kérdezte.
- Micsoda? - tudakoltam túlságosan is elvékonyodott hangon.
- Ezek a percek, amikor nem utáljuk egymást."
Totálisan odáig voltam a Kazi és Jace közötti romantikában. Teljesen megőrjített a civakodásuk és majdnem minden alkalommal téptem a hajamat, amikor összevesztek. Olvasóként tudtam, hogy mi történik, vagy legalábbis mi fog történni, de Kazi és Jace mindketten túl makacsok voltak ahhoz, hogy beszéljenek egymással. Rettenetesen szurkoltam nekik.
"Igen, meg akarlak csókolni, Jase Ballenger. Nem színjátékból, vagy azért, hogy kihozzuk a helyzetből a legjobbat. Azért akarom, mert téged akarlak, mindenestől, minden részedet, még azt is, ami elmondhatatlanul bosszant, mert olyan mérget oltottál belém, amitől nem akarok szabadulni, mert kígyó vagy, és elszorítod az életemet, a lélegzetemet, de téged mégis jobban akarlak, mint a levegőt. Igen, Jase, meg akarlak csókolni, csak mert akarom, de egyetlen dolgot nem tehetek: nem ígérhetek neked holnapot."
Az összes mellékszereplő is hatalmas plusz volt. Imádtam Kazi bérgyilkos/katona csapatát és Jace testvéreit is. Nagyon szórakoztatónak találtam őket, és egyfajta mélységet, életet leheltek a könyvbe. Pearson kiváló munkát végezett ezúttal is, totálisan behálóz és rabjává tesz.
A gyengeség célponttá tesz, márpedig én nagyon régen ígéretet tettem magamnak, hogy soha többé nem leszek célpont. A szégyenemet mélyre rejtettem, gondosan megmunkált páncél alá, amelyet a sértések nem üthettek át.
Nagyon élveztem, hogy Pearson szereti lelassítani, majd hirtelen felgyorsítani az esemélyeneket. A jellemzés hatalmas cselekményeszköz a történetben. Nem csak a tájleírások, de az érzelmek is olyan gondosan válogatott szóhasználattal vannak személtetve, amelyek igazi gerincet adnak a könyvnek. Ez néhány olvasó számára talán száraznak és lassúnak tűnhet, de én nagyra értékelem az ilyen lenyűgöző történetmesélést. A borító láttán pedig rögtön megcsillant a szemem. Illik a sztorihoz és szépsége miatt elég figyelemfelkeltő is.
Ha felkeltette az érdeklődésed a könyv, akkor itt bővebb infókat tudhatsz meg róla: